Miért van az, hogy manapság egyre több tanulási zavarral küzdő gyerekkel találkozni az iskolapadban? Egyre több a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás címkével ellátott nebuló. És ezek a címkék bizony hosszútávon kihatnak a gyerek iskolai teljesítményére, a „más vagyok”,” velem valami baj van” érzete, pedig az önértékelésére. Szülők és pedagógusok pedig bármily jó akaratuk ellenére sem tudnak igazán segíteni a kialakult helyzeten.
Mi is ez a bizonyos disz-tünetegyüttes?
A specifikus tanulási zavarok tüneti szinten olvasási nehézségben, diszlexiában, számolási problémákban, diszkalkuliában, és írászavarokban, diszgráfiában jelennek meg. Sokszor jelentős átfedések is lehetnek a készségekbeli hiányok terén.
A diszlexia és a diszgráfia nem betegség, hanem sajátos információfeldolgozási mód. Mégis tanulási zavarokat okozhat, hiszen az átlagos iskolai körülményekhez jellemzően nehezebben alkalmazkodnak azok a gyerekek, akiknél a háttérben az ezeket kiváltó okok megfigyelhetőek. Lemaradásuk, kezdeti sikertelenségük pedig magát a tanulási motivációt tépázza meg. Így hiába rendelkeznek magas szinten olyan tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz, nem tudják felszínre hozni azokat. Jellemzően magasabb intelligencia övezetekben nagyobb arányban találunk specifikus tanulási zavarral küzdőket. Így például Einstein, Picasso, Anatole France, Yeats is ezen speciális információfeldolgozási módjuknak köszönhetik kiváló eredményeiket.
Hogyan ismerhető fel?
A diszlexia, diszgráfia diagnosztizálása az iskola 2—3- osztályában történik. Addigra derül ki, ha az olvasáselsajátítás nehézségekbe ütközik, ha az írómozgás gátolt, görcsös. Ehhez felkészült pedagógus kell, aki idejében felismeri a nehézségek hátterében feltételezhető okokat, megfelelően tudja kommunikálni a szülő felé, a gyermeket támogatja, és segíti a mielőbbi szakemberhez kerülést.
Hogyan előzhető meg?
Tekintve, hogy az olvasás és írás több részképesség összehangolt munkája révén valósul meg, így itt is a megelőzésen van a hangsúly. Ha idejében rajtvonalhoz állhat minden versenyző, azaz a kisgyerek megfelelő felkészültséggel kezd bele az iskolai tevékenységekbe, nagyobb valószínűséggel jobban veszi az akadályokat. Az iskolára való felkészítés, az előkészítés jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy ezen speciális információfeldolgozási mód ne tanulási zavarként jelenjen meg, hanem magasabb szintű alkotó gondolkodást eredményezzen.
Fejlesztés kontra egyéni fejlődés
Szakmai berkekben is komoly vitákat generál, hogy szükséges-e fejleszteni a gyereket vagy hagyni kell, hogy a maga ütemében fejlődhessen. Számtalan érv és ellenérv felsorakoztatható, a kérdésre egyetlen helyes válasz azonban nem adható. Az viszont tény, hogy az újabb és újabb generációk esetében egyre magasabb számban diagnosztizálnak diszlexiás és diszgráfiás eseteket. és az is tény, hogy az utóbbi időben megváltozott az életmód, ami hatással van ezen tünetegyüttesek kialakulására.
Hogyan függ össze a megváltozott életmód és a diszlexia, diszgráfia?
Az utóbbi időben a gyerekeket egyre több információ veszi körül, miközben a gondolkodás fejlődéséhez szükséges igen fontos természetes fejlesztések kimaradnak az életükből.
Mik ezek?
A pelenkázás kevesebb macerával jár, kevesebb forgatás, testi kontaktus, ami ezáltal kevesebb neurológiai ingerlést jelent, és a testérzet kialakulását hátráltatja. Apa egyre kevesebbet tud otthon lenni, játszani a picivel, pedig a hajmeresztő égbe dobálások az egyensúlyrendszer ingerlése által, a birkózás a testséma fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen. Ezen szokásos testi ingerek hiányában külön neurológiai ingerlést igényelnek a gyerkőcök. Elmaradnak a közös háztartási tevékenységek, ahol térben kell tájékozódni.
- testsémazavar és egyensúlyzvar
pelenkázás kevesebb macera, forgatás, de kevesebb testi kontaktus, (neurológiai ingerlés, testérzet)
apa feldobja (egyensúlyrendszer ingerlése)
birkózás testsémafejlesztés
szokásos testi ingerek hiánáyban külön neurológiai fejlesztést igényelnek - téri-orientációs zavar
takarítás, konyhai munka tele van olyan utasításokkal, ahol térben kell tájékozódni
fáramászás és társas gyerekjátékok is kevesebb - szenzo-motors integráció zavara
autóval közlekedve nem taapsztalja meg azt a sokféle ingert, ami az úton éri nap mint nap (hangok, fények, szagok, tapintási ingerek)
családi munkatevékenységek hiánya által kimaradnak a nagy- és finommotors fejelsztésből
öltözködés: cipőfűzés, gombok
aktív zenélés : hangszeren való játék az ujjak mozgásán és a szérialitáson keresztül hatékony idegrendszeri fejlesztés - szériális gyengeség
felolvasás: követni kell az egymásután jövő információkat, a történések idői sorrendben követik egymást - szövegértési nehézségek
olvasás öröme, saját képzetek kialakítása
felolvasáskor a szavak egymásutáni sorozatából kell a gyereknek képeket kialakítania – a képzetalkotás az alapja az olvasásnak- a gyeremek a részletekből kell összerakja a képzetet
Ha kisgyerekkorban nem alakul ki a képzetalkotási képesség, akkor soha nem lesz olvasóvá a gyermek,mert soha nem ismeri meg ennek örömét.
