Amire szükségünk lesz: néhány üres gyógyszeres doboz, vattapamacsok, színes papír vagy szalvéta, filctollak, ragasztó, filcdarabok, olló, terítő az asztalra, sok-sok anyai lelkesedés:).

A mese az érzelmi pszichológia fejlesztésének legfontosabb eszköze. A mesélés pedig meghitt, intim pillanat szülő és gyermeke között. Hogyan készül annak a gyereknek a hamuban sült pogácsája, akinek értőn mesél a szülője?

Miért van az, hogy manapság egyre több tanulási zavarral küzdő gyerekkel találkozni az iskolapadban? Egyre több a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás címkével ellátott nebuló. És ezek a címkék bizony hosszútávon kihatnak a gyerek iskolai teljesítményére, a „más vagyok”,” velem valami baj van” érzete, pedig az önértékelésére. Szülők és pedagógusok pedig bármily jó akaratuk ellenére sem tudnak igazán segíteni a kialakult helyzeten.

Mindannyian alapvetően az öt kommunikációs csatorna valamelyikén fejezzük ki és fogadjuk be a szeretetet. Megismerni és megérteni gyermekünk szeretetnyelvét azt jelenti: figyelünk rá, elfogajuk. Az ő szeretetnyelvén kommunikálni vele: azt üzenjük neki, hogy fontos nekünk. Egy kis odafigyeléssel megismerhetjük a szeretet-nyelvét, és magtanulhatjuk érzéseinket a számára leginkább autentikus módon kifejezni.